Rómát látni kell! - hangzik az utazók szájából.

Október végén, az őszi szünet tövében indultunk útnak, hogy mi is megcsodálhassuk az ókori Rómából fennmaradt építményeket. 12 órás autóút után érkeztünk meg a Camping Village Roma Capitolba, ahol mobilházat béreltünk. A kemping egész évben várja vendégeit extrán berendezett mobilházakkal, de természetesen parcellát is lehet bérelni.

Első napunk a beköltözéssel telt, majd felkerekedtünk, hogy megcsodálhassuk a széltől zúgó Tirrén-tengert. Apró kavicsos, néhol sziklás partjával, a szél hozta sós párában állva néztük a tengerbe eltűnő naplementét.

Második napon indulhatott az expedíció! Első utunk a Colosseumhoz vezetett, ahová a Tiqets-en keresztül vásároltam meg a komplett jegyeket, ami a Colosseumba, a Forum Romanumba és a Palatinus dombhoz engedett belépni. A Circus Maximushoz közel sikerült parkolót találnunk, ahol egész napra váltottunk jegyet, majd indulhatott a gyalogtúra. A Colosseumba lépve lépcsősorok felfelé, folyosók jobbra és balra, kiállítási tárgyak a folyosókon, majd a felső szinten végre elénk tárult a monumentális építmény teljes valójában! Szinte érezni lehetett a veszélyt, ami átjárta a gladiátorok lelkét minden egyes viadal előtt. Élet, vagy halál!? Vajon hogy döntött a császár?

Constantinus diadalíve mellett mentünk fel a Palatinus dombra, majd léptünk be a Forum Romanum egykori épületei közé. Saturnus, Janus és Concordia temploma, a Vesta templom, vaskori nekropolisz, Julius Caesar temploma, és nem utolsó sorban a Forum.

A történelmi séta után tovább gyalogoltunk a Haza Oltára emlékmű irányába, majd eljutottunk a Trevi-kúthoz. A barokk szökőkút három út találkozásánál épült fel, innen a Trivium elnevezés is. És hogy is van a mondás? Ha háttal állsz a kútnak és a bal vállad felett egy érmét dobsz a vízbe, visszatérsz Rómába. Én megtettem és remélem beteljesedik a mondás.

Harmadik napon ismét a Colosseumhoz közel hagytuk autónkat, majd egy „kevéske” sétát követően eljutottunk a Piazza Navonára, hogy megcsodálhassuk a tér közepén a csodás Fontana dei Fiumi-t, azaz a folyók kútját, déli oldalon a Fontana del Moro és északon a Fontana del Nettuno díszkutak láthatók. 13 órakor léphettünk be a Pantheonba, a jegyet a szokott módon a GetYourGuidei applikáción keresztül váltottam meg.

A Pantheont i.e. 27-ben emeltette Marcus Vipsanius Agrippa, valószínűleg a korabeli Róma minden istenének együttes tiszteletére. A timpanont tizenhat egy darabból faragott gránitoszlop tartja, magát a rotundát kazettás beton mennyezet fedi, közepén kilenc méter átmérőjű kör alakú nyílással. A látogatásra mindenki egy órát kapott, így a távozást követően ismét a Trevi-kúthoz sétáltunk, egy finom fagyi és pisztáciás cannoli miatt, de akkor már felkészültebb voltam és a gazdagság reményében négy érmét dobtam bal vállam felett a kútba. Később elgondolkodtam a gazdagságon és este a teraszon a mediterrán ősz levegőjét beszívval rájöttem, hogy nekem már mindenem meg van. Szerető család, akikkel épp itt vagyok Itália fővárosában, megannyi utazás és élmény van mögöttem és bízom benne, a jövőben is lesz még ilyenben részem.

Este húgom névnapján ünnepeltük egy olasz vacsorával a Colosseum lábánál.

Negyedik napon 11 órára volt belépésünk az Angyalvárba. A császárkor legnagyobb műpártolója Hadrianus volt. Rómában kiterjedt városrendezést hajtott végre. Legjelentősebb városképet-szervező műve saját maga és utódai számára létesített síremléke, az Angyalvár. A gigantikus téglafalakat már megfosztották travertino burkolatuktól, ágyúgolyónyomok pettyezik őket, mindazonáltal keményen harcolnak az idővel. A Mausoleo di Adriano Kr. u. 590-ben kapta a Castel Sant’ Angelo nevet, amikor már börtönként használták és a császár szobra helyébe egy angyalt állítottak az épület csúcsára. A rómaiak könyörgő körmenete élén haladó Nagy Szent Gergely pápa a vártorony tetején látta meg Mihály arkangyal tündöklő alakját. Az arkangyal visszahelyezte pallosát a tokjába, jelezve, hogy Rómában véget ér a pestisjárvány. Évszázadokon át ez volt a város legjelentősebb erődje és a pápák végső menedéke: VII. Kelemen is ide húzódott 1527-ben, a Sacco di Roma idején. 

A várat elhagyva átsétáltunk a Szent Péter térre, hogy láthassuk a bazilikát. Róma és azon belül a Vatikán egyik leghíresebb látnivalója az a lenyűgöző tér, és az a csodás kupolával koronázott bazilika, ahol a katolikus világ szíve dobog. Itt a kevésbé vallásos ember is megérinti az Isteni sugallat, ami engem is végigkísért aznap további utamon. Ugyanis mentünk tovább, és utunk a Spanyol lépcsőhöz vezetett, majd a Via del Corson át a a Piazza del Popoloig jutottunk. Itt a shoppingé volt a főszerep, és mi is átadtuk magunkat a vásárlás gyönyörének.

Ötödik napon sajnos búcsút vettünk a várostól, Rómától, az ókor minden csodájától. A szállást elhagyva még láthattuk az Area Archeologica dei Porti di Claudio e di Traiano romjait, majd végképp elhalványult a város képe a hátunk mögött.

Ki ne szomorkodna egy ilyen csodás utazást követően, de ahogy a mondás is tartja: „Az Örök Város visszavár!”