2022. augusztus utolsó napjait töltöttük Szlovéniában. Mivel szeptember elsején, csütörtökön kezdődött az iskola, csupán négy napunk maradt, hogy megismerkedjünk a „híres” sziklás tengerparttal és a történelemmel.

Megállónknak Camp Lucija-t választottuk Portoroz városában. Bár augusztus második felében adtuk le foglalásunkat, sikerült tengerhez közeli parcellát kapnunk, így szó szerint éjjel-nappal gyönyörködhettünk a mesés kilátásban. A kemping mellett egy jacht kikötő található, de kerékpárral könnyedén elérhető az óváros, kijelölt kerékpárúton. És már el is árultam, hogy minden utunkra biciklikkel felszerelkezve indulunk.

Mivel mindenkit a vizesblokkok érdekelnek, leírom, hogy bár kissé retro a hangulat a zuhanyzóban, de bőven jut hely mindenkinek zuhanyzó, wc és mosdó szempontjából is. A konyha részben pedig mindig van szabad mosogató hely. Takarítás reggel, délben és este. A vizesblokkokhoz egy zárt kapun át lehet bejutni, melyet egy kis elektromos kütyü nyit. Ezt a szerkentyűt a regisztráció alkalmával kapjuk kézhez. Ezzel a kütyüvel lehet a kempingből ki-és bemenni, azaz nyitja a kis kapukat és a sorompót is.

Ahogy szinte minden kempingben, itt is van étterem, élelmiszerbolt és kávézó, de ebben a négy napban ezen szolgáltatásokat nem vettük igénybe.

Ahogy már az elején írtam, a szlovén tengerpart túlnyomó többségében sziklás, ami itt sem volt másképp, ezért ajánlom a „tengerjáró papucsot”. Továbbá vigyázat a moszatos, algás lépcsőn, mert rettenetesen csúszik és fájdalmas csobbanás lesz a vége. Erről Petra lányom részletesebben be tudna számolni. Ellenben a víz tiszta, hűvös és hihetetlenül sötétkék.

A strandoláson kívül az óváros feltérképezése volt még repertoáron. Kicsi emelkedőn felfele vezetett az utunk a Tartini térre, ahol lezártuk a bicikliket és egyenesen felgyalogoltunk a régi városfal egyik tornyához, és néhány euró ellenében és jó pár lépcső megtétele után csodás kilátás tárult szemünk elé. Alattunk a város és a kikötő.

Lefele jövet könnyebb dolgunk volt, így meglátogattuk a Szent György templomot, melynek ismertetőjegye a campanile, melyet a velencei Szent Márk bazilika mintájára emeltek. Ahogy az imént is említettem, sok a hasonlóság Velence és Portoroz építészete között. Ez annak tudható be, hogy hosszú évszázadokig Portoroz velencei uralom alatt állt.

A várost inkább nagyobb gyerekes szülőknek ajánlom, akiket érdekel a történelem és a művészet.